Várandósság esetén milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha valaki szeretné megkapni az oltást? Veszélyeztetett terhesség, IVF kezelés során létrejött terhesség vagy spontán ikerterhesség például indokolhatja, hogy ne kapja meg a kismama az oltást?

Ugyan a COVID-19 által okozott súlyos megbetegedés (kórházi vagy intenzív osztályos felvétel, gépi lélegeztetés, szövődmények) általános kockázata alacsony a populációban, a várandósoknál ez a kockázat sajnos magasabb. Ezen felül gyakrabban fordul elő a COVID-19 fertőzött várandósok körében terhességi komplikáció, például koraszülés is. A védőoltás csökkenti, minimalizálhatja a súlyos megbetegedés kockázatát a várandósok körében.

Várandósság alatt alapszabály, hogy bármilyen gyógyszeres kezelést alkalmazunk – ideértve az oltást is -, mérlegelni kell, hogy maga a fertőzés és az általa okozott betegség nagyobb kockázatot jelent-e, mint maga az oltás vagy gyógyszeres kezelés, amit alkalmazunk.

Élő kórokozót tartalmazó oltóanyag használata a várandósság alatt ellenjavallt. Az mRNS típusú vakcinák, mint a Pfizer és a Moderna, azonban nem tartalmaznak élő kórokozót, az eddigi adatok alapján biztonsággal használhatók terhesség során. Nyilvánvalóan hosszú távú utánkövetésre vonatkozó adatok csak később várhatóak. Ennek megfelelően a hazai ajánlás szerint, egyéni mérlegelés alapján, amennyiben a fertőzés kockázata fokozott, például munka miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, egészségügyi dolgozó, krónikus alapbetegség vagy terhesség során kialakult betegség (pl. magasvérnyomás, cukorbetegség) áll fenn, különösen javasolt a védőoltás.

Asszisztált reprodukcióval fogant várandósság, illetve ikerterhesség során fokozott a különböző terhességi kórállapotok, például a terhességi magasvérnyomás, cukorbetegség kialakulása, így gyakran ők is fokozott rizikócsoportot képviselnek.

A jelenlegi oltási protokoll szerint a várandósok az első oltást a 2-3. trimeszterben kaphatják meg, ami egy viszonylag tág időintervallum, a második oltást pedig szülés után. Így akár 6-7 hónap is eltelhet a két oltás közt. Adhat kellő hatékonyságot ily módon az oltás? Van a 2-3. trimeszteren belül „ideális időszak” az oltást felvenni?

Valóban így van, az ajánlások alapján a várandósok az első oltást a betöltött 12. hét után kaphatják meg, míg a második oltást a szülés után javasolt beadni. A vakcinák protokollja folyamatos vizsgálat tárgya, egyenlőre nem lehet tudni, hogy pontosan hány oltás szükséges bizonyos oltóanyagokból es milyen időközönként, vagy lesz-e olyan oltás, ami esetleg élethosszig tartó védettséget ad. A legfrissebb tanulmányok alapján már az mRNS vakcinák egyetlen dózisát követően 80-85%os védettséget lehet elérni. Az ideális időszakot természetesen az aktuális járványügyi adatok is meghatározzák: amennyiben nagyon alacsony lenne aktuálisan a fertőzöttek száma az országban naponta (pl. 2-3 fertőzött), abban az esetben nyilván alacsony a fertőzés kockázata a kismamák számára is, és kevésbé lenne sürgető az oltás a kismamák számára.

FRISSÍTÉS: A 2021.05.12.-ei sajtótájékoztató alapján módosult a várandósok védőoltási protokollja. Az új hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a második mRNS típusú vakcinát is megkaphatják a várandósok a 36. terhességi hétig az oltóorvos, vagy a szülész-nőgyógyász mérlegelése alapján.

Ha várandósan beoltatjuk magunkat, az oltóanyaggal a magzatot is védjük a betegség ellen? Ha igen, ennek a védettségnek a mértéke azonos az anyáéval?

A témában eddig megjelent tanulmányok alapján a kismama immunizálásának hatásossága megegyezik a nem várandós nőkével. A lepényen keresztül az anyai ellenanyagok pedig átjutnak a magzatba, így az oltással ők is védettek lesznek. Ezt megerősíti több, a születést követően végzett vizsgálat is, melyek arra az eredményre jutottak, hogy az újszülöttben is kimutatható ellenanyag az anya várandósság alatti oltását követően. Az újszülött védettségének mértékével kapcsolatban jelenleg is zajlanak vizsgálatok, itt pontos számokat mondani még korai lenne.

Az oltásnak előfordul, hogy jelentkeznek mellékhatásai. Várandósoknál ezek nagyobb eséllyel jelentkezhetnek? Érinthetik a magzatot is? Mellékhatások esetén mit tegyenek a kismamák?

A vizsgálatok nem mutatnak jelentős különbségeket az oltás utáni reakciókban a várandós és nem várandós nőknél. A leggyakoribb oltási reakciók esetükben is az oltás helyén fellépő fájdalom, duzzanat, hőemelkedés, láz, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom előfordulása. A megfigyelések alapján, a második oltást követően gyakrabban fordul elő láz várandósok esetén, súlyos szövődményről, kockázati tényezőről ezidáig nem számoltak be. Enyhe mellékhatások, például fáradékonyság, enyhe fájdalom, duzzanat, viszketés esetén borogatás, bő folyadékfogyasztás, pihenés javasolt. Várandósság során láz és fájdalom csillapítására a paracetamol tartalmú készítményeket gyakran alkalmazzuk, de erőteljesebb oltási reakció fellépése esetén – ideértve a lázat is – javasolt konzultáció a kezelőorvossal.

Szülés utáni oltakozás esetén szükség lehet a szoptatás pár napos felfüggesztésére? Vagy épp ellenkezőleg, a szoptatással átadhatja a védettséget a kisbabának az anyuka? A csecsemőknél jelentkezhet oltási reakció?

Az oltást követően nem szükséges a szoptatás felfüggesztése, hiszen az anyában termelődő antitestek az anyatejjel átjutnak a csecsemőbe, így számára is védettséget nyújtanak. A szoptatás során bármikor felvehető a védőoltás, egy friss vizsgálat alapján ráadásul akár az oltást követő hat hétig is magas antitestszint mutatható ki az anyatejben. Érdemes tudni, hogy az eddigi megfigyelések alapján maguk az mRNS típusú vakcinák komponensei nem jutnak át az anyatejbe, a kisbaba az antitestet kapja meg anyukájától. Az újszülötteknél fellépő oltási reakciókkal kapcsolatban jelenleg még folynak vizsgálatok.

Forrás: https://nlc.hu/egeszseg/20210428/covid-oltas-terhesen-szoptatas-oltas-utan/